Vintage vagy shabby chic? Mi a különbség?
Bár a két
stílus kétségtelenül hasonló, ám mégsem teljesen ugyanaz. Ami mindkettőben
azonos, az az életérzés, amit a múltból merít. Mindkettő stílust a a
nosztalgikus hangulat lengi körül, noha a shabby chic kifinomultabb, nőiesebb,
légiesebb.
A vintage
szót a régi évjáratú, nemes borok megnevezésére használták a borászatban csak később
szivárgott be ugyanezen tartalommal jelzőként a divat és a lakberendezés
világába és lett a ’20-as évektől a ’70-es évekig viselt öltözékek,
kiegészítők, lakberendezési tárgyak stílusának összefoglaló neve. Klasszikus,
patinás, nosztalgikus, hangulatot idéz, kicsit romantikus, kicsit játékos,
kicsit csajos.
Nagyon
leegyszerűsítve a vintage ma az ódivatú, vagy annak tűnő stílusjegyek újakkal való
ötvözése, amellyel különleges, nosztalgikus és mégis újszerű eredményt kapunk.
Az esküvők világába néhány éve tört be, de bátran kijelenthetjük, hogy térhódítása még mindig töretlen. Köszönhető ez annak, hogy a vintage egy viszonylag nagyobb időtartamot ölel fel, több évtized kifejezési formáit eleveníti meg. Köszönhető annak, hogy részletgazdag, változatos, sőt néha kaotikus, és a milliónyi kiegészítő által szinte végtelen a lehetőségek tárháza.
A vintage
stílusú meghívók grafikája leginkább a természet és az élővilág köré épül,
legjellemzőbb a virágos – például rózsa mintás –, vagy a madaras grafika.
Kiegészítők terén gyakran a csipke és a nátronpapír, vagy más természetes anyagok jellemzőek, amelyeket külön-külön vagy akár egyben is felhasználhatunk.
A vintage színei jellemzően nem élénkek, hanem a pasztellek. A meghívók gyakran egyszínűek, vagy nagyon finoman és visszafogottan díszítettek.
A shabby
chic jelentése: kopott/elnyűtt sikk/elegancia). A stílus az angol
otthonok stílusát eleveníti meg megfűszerezve egy kis romantikával és némi franciás
eleganciával. Magát a kifejezést Rachel Ashwell alkotta meg. Az
Egyesült Államokban már a 90-es években virágzott. Bár Angliából indult, de Provence
és Toszkána vidékies stílusának hatása is tett hozzá stílusjegyeket.
Bár erről a stílusról hazánkban sokan nem hallottak, de bizonyosan látták és még bizonyosabb, hogy kedvelik.
Meghívók terén a leglátványosabb különbség talán a grafikában látható. A shabby chic előszeretettel használja a lehető legapróbb, legrészletesebb motívumokat, de még mindig a természet közeliség jellemzi.
A stílus fő színe a fehér, a fakó, nyers színek de mindenképpen ajánlott kiegészítő, pasztellszíneket használni, mint pl. a rózsakvarcot, a derűs kéket, a halványzöldet. Így nem lesz rideg az összhatás.
Gyakori a virágminták és csíkok egymás melletti használata, ötvözése.
Az örök elegáns
A meghívó stílusát alapvetően nem a szín határozza meg, így a színek közül kedvére válogathat mindenki: a krém és a csokoládébarna kiváló párosítás egy elegáns stílusú meghívóhoz, de nyugodtan választhatjuk a lilát is, ami egy csipetnyi nőiességgel is felöltözteti a meghívót. Ezek mellett a rózsaszín, a kék és a zöld színek finom árnyalatai sem elvetendők.
Egy elegáns stílusú meghívó nem feltétlenül attól lesz elegáns, hogy strasszok, csatok vagy más csillogó kiegészítők díszítik. Az elegánsabb eredmény eléréséhez sokszor elég mindössze egy szép karton, egy egyszerű, de mégis különleges grafika és egy aprócska masni, vagy szalag, ami életet lehel az alkotásba.
Egy elegáns stílusú meghívó nem feltétlenül attól lesz elegáns, hogy strasszok, csatok vagy más csillogó kiegészítők díszítik. Az elegánsabb eredmény eléréséhez sokszor elég mindössze egy szép karton, egy egyszerű, de mégis különleges grafika és egy aprócska masni, vagy szalag, ami életet lehel az alkotásba.